A kamikaze magyarul azt jelenti, hogy Isteni szél. Legelőször azokat a mongol flottákat hívták így ,akik Japánt támadták. A II. világháborúban az öngyilkos japán pilótákat nevezték így, akik életük árán is, de elsüllyesszék az ellenséges hadihajókat.     Azokat az ellenséges mongol flottákat amiket a tájfún szórt szét, hívják kamikazenak. 1944-ben a Japán Császári Haditengerészet különleges tengerészrepülő alakulatokat hozott létre azzal a céllal, hogy öngyilkos akciókban semmisítsék meg a nyugati szövetségesek hadihajóit a Csendes-óceáni hadszíntéren (egy hajó - egy kamikaze repülőgép). Az alakulatok hivatalos neve Japánban Shinpu Tokkotai. Az USA-ban a shinpu tokkotai írásjeleit tévesen kamikaze-nak olvasták.1944 őszén Japán jelentősen meggyengült a hadviselés terén. Óriási veszteségeket szenvedett, 3 repülőgép-hordozót (400 géppel és közel 500 főnyi legénységgel) semmisített meg a szövetségesek hadereje. Tapasztalt pilótákat veszítettek, amikor 100 gépet ért találat. A japán hadiipar nem tudta pótolni a veszteségeket. Amikor a szövetségesek flottája közel nyomult a japán szigetekhez, a Fülöp-szigeteki olaj- és nyersanyagellátásuk forgott veszélyben. Ilyen körülmények között döntött a Japán Császári Hadsereg vezetése a kamikaze taktika kidolgozásáról és bevetéséről. Ez a kényszer igazolta a pilóták és a gépek feláldozását.

A vereség, a fogság és az elszenvedett szégyen helyett a halál választása mélyen gyökerezett a japán katonai kultúrában. A szamuráj életmód és a busidó törvényeinek egyik alappillére a halálig tartó hűség és becsület.

A japán hadvezetés ezen kívül különböző öngyilkos merényleteket is tervezett illetve hajtott végre tengeralattjárók, torpedók, nagysebességű motorcsónakok bevonásával.

Az öngyilkos akciók beindulása előtt volt példa a szándékos lezuhanásra mind a japán mind pedig a szövetséges oldalon, ha a repülőgép komolyan megsérült és ha a pilóta nem akart fogságba kerülni. De ez egyéni, pillanatnyi döntés volt a pilóta részéről, mert gondolatban már felkészült a halálra.