Ezt a történetet egyik ismerősöm mutatta. Ugyanis ez a történet adott ihletet a Gazettenek a Taion című számához. Gyenge idegzetűeknek és azoknak akik csak Japán rózsaszín és aranyos oldaláról tudni, a szörnyű igazságot nem ismervén, azok inkább most menjenek át egy másik menüpontba.
Én amikor elolvastam a lány történet, majdnem elsirtam magam. Hihetetlen ,hogy egyes emberek szemrebbenés nélkül ilyenekre képesek..:S Azt kivánom nekik ,hogy ők is ugyanezt éljék át!^.^'
 Furuta Junko 1989. Január 4-én meghalt. Az emberiség talán legkegyetlenebb kínzásán kellett végig mennie a szegény 16 éves lánynak.
1988-ban egy életvidám fiatal lányt elrabolt négy 16-18 éves fiú, akik Junkot 44 napon keresztül tartották fogva, és a legkegyetlenebb módszerekkel kínozták, miközben a négy fiú élvezettel nézte végig a lány haláláig vezető lelki és testi fájdalmait. A lány számára ez a 44 nap megegyezett a pokollal.
Aki szeretne többet tudni erről, az olvasson tovább:
Junkót 1988 novemberében négy fiú Misatóban, Saitama prefektúrában elrabolta. Tokióban tartották fogva az egyik fiú szüleinek lakásán. Hogy elejét vegyék az embervadászatnak, arra kényszerítették a lányt, hogy hívja fel szüleit, és mondja, hogy elszökött otthonról, de semmi baj, mert egy barátjánál van. Mivel a fogvatartók nem saját házukat használták, hanem az egyik fiú szüleiét, ezért a lányt egy közös fénykép készítésére is rákényszerítették, melyen az egyik fiú barátnőjeként pózol. Később ezt a kifogást elvetették, mikor már tudták, hogy a szülők nem fogják értesíteni a rendőrséget. A lány többször is próbált megszökni, könyörgött a szülőknek, de azok félelmükben semmit sem tettek. A megalázottság és a tehetetlenség kíméletlen története ez.
A következő adatok az 1989-es bírósági tárgyalás vallomásaiból állították össze. Forrás
1. nap: 1988. november 22.
A fiúk elrabolták Furuta Junkót, majd fogva tartották egy házban, ahol fotózkodnia kellett egyikükkel, mintha a barátnője lenne. Megerőszakolták (összesen több mint négyszázszor), kényszerítették, hogy hívja fel szüleit, és hazudja, hogy elszökött otthonról. Éheztették, majd csak csótányokat adtak neki enni és a vizeletével itatták. Arra kényszerítették, hogy vetkőzzön le mindenki előtt, és végezzen önkielégítést. A testét cigarettacsikkekkel égették, vaginájába és ánuszába idegen tárgyakat helyeztek fel.
11. nap
Számtalanszor összeverték, betonra fektették és ugráltak rajta. Felkötözték a mennyezetre, és boksz zsáknak használták a testét. Orra ekkorra olyannyira eltömődött már vérrel, hogy csak a száján tudott levegőt venni. Hasára súlyzókat dobáltak, mikor megpróbált vizet inni, kihányta a gyomra már képtelen volt befogadni. Megpróbált elszökni, ezért azzal büntették, hogy csikkeket nyomtak el a karján. Gyúlékony anyagot öntöttek a lábára, majd meggyújtották. Folyamatosan idegen tárgyakkal követtek el erőszakot rajta.
20. nap
Az égési sérülései miatt már képtelen volt járni. Továbbra is mindennapos volt a verés bambusz botokkal, golfütővel és vasrudakkal. Cigarettát nyomtak a vaginájába, tűzijátékot helyeztek az ánuszába, majd meggyújtották. Körmeit feltépték, kezeit súlyokkal zúzták. Télen a jéghidegben arra kényszerítették, hogy az erkélyen aludjon. Grillcsirke nyárssal erőszakolták meg.
30. nap
Forró viaszt öntöttek az arcára és leégették a szempilláit öngyújtóval. Mellkasát tűvel bökdösték, majd bal mellbimbóját szétroncsolták egy harapófogóval. Dobhártyáját megsértették. Forró villanykörtét helyeztek a vaginájába, illetve ollóval erőszakolták meg. Már képtelen volt rendesen vizelni. Olyan súlyos sérülései voltak, hogy egy óráig tartott, míg le tudott kúszni a mosdóba.
40. nap
Könyörgött a kínzóinak, hogy öljék meg, és vessenek véget ennek. 1989. január 01-jén Junko egyedül köszöntötte az új évet. A testét megcsonkították, képtelen volt megmozdulni a földről.
44. nap: 1989. január 04.
A négy fiú egy mahjong vereségre hivatkozva összeverte a lány megcsonkított testét vasrudakkal. A szemébe és az arcába nyomták egy gyertya lángját. Mindezek után gyújtófolyadékot öntöttek a lábaira, kezeire, arcára és hasára, majd meggyújtották. Ez volt a végső megpróbáltatás, az utolsó fájdalom, mely két órán át tartott. Furuta Junko nem sokkal később még azon a napon fájdalomban, egyedül meghalt a sokk hatására. A fiúk először nem vettek tudomást a lány komoly sérüléseiről, és azt hitték, csak szimulál.
Másnap viszont egy cementtel teli hordóba rejtették a holttestet, és szimplán kitették egy üres terepre.Később letartóztatták őket, és felnőttként kezelték mindannyiukat a bíróságon. Azonban mivel fiatalkorúak, a személyazonosságukat nem tették közzé. Gyilkosság helyett halált okozó súlyos testi sértés miatt ítélték el őket. A fogvatartó szülei eladták a házat, és abból is fizették a kárpótlást Junko családjának. Nem mintha az visszahozná a lányt, szerintem A bűnösök nevetségesen kis időt töltöttek börtönben, egyikük 1999-ben szabadult, de 2004-ben már vissza is került hét évre egyéb bűncselekmény miatt. A vezetőt első fokon 17 évre, társai közül az egyiket 46, másikat 34 a negyediket pedig 510 évre ítélték. Az ítélet ellen hárman fellebbeztek, köztük a vezető is, de a másodfokú bíróság az ítéletet szigorította: a vezető 20 évet, egyik társa 59 évet kapott, míg a másik 57 évet. Bizony, számoljunk csak. Ezek a kegyetlen gyilkosok ezért a tettükért már hivatalosan nem felelősek, büntetésüket leülték, és szabadon járnak Japánban.
Junko édesanyjának később szembesülnie kellett a valósággal, hogy valójában mi is történt a lányával. Miféle mérhetetlen szenvedésen ment keresztül, megtapasztalva az emberi kegyetlenség legsötétebb rejtekein megbúvó állatiasságot. Mindenkinek a saját feladata elgondolkodni az efféle dolgokon, bár számomra felfoghatatlan az ilyen szintű szenvedés és embertelenség
Forrás: www.japanfelderito.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
